Miért kezd az ember 2020-ban blogot írni? Mondjuk, mert koronavírus van….? Mert nem tud találkozni azokkal az emberekkel, akikkel azelőtt? Nem tud beszélgetni, és nem tudja megosztani a gondolatait, véleményét, stb. velük. Szóval igen….., meg nem is. Az biztos, hogy a körülmények és a csillagok ebbéli, „nem-kívántuk-Isten-az-Atyám” egybenállása biztosan szerepet játszik.
Miközben csúsztunk bele mindjobban ebben az egész jelenlegi helyzetbe, és teltek-múltak a hetek, azon kaptam magamat, hogy idebent tele vagyok gondolatokkal, amiket ki akarok mondani, vagy le akarok írni. Aki ismer, tudja mennyire újszerű lehet ez nekem. Nem maga az írás, hisz azt sokat használom, a „fegyvertáram” alapeleme a munkám során. De ez a fajta személyes reflektorfény, az már kevésbé.
Szóval úgy döntöttem, nem baj, ennek most jött el az ideje, ezt is ki kell próbálni.
Ez az egész időszak most úgyis az ön-megismerésről is szól, miközben próbáljuk a mindennapokat meg-, és túlélni. Hát akkor legyen így!
Csapjunk a lecsóba, és nézzük meg, mit hoz ez az egész, miben formál, ad-e mást, pluszt, újat, olyat, amit eddig még a jól megszokott kis komfortzónám keretein belüli lét nem adott. Az, hogy ez az írás keretein belül történik, az pedig igazán kedvemre való, egyfajta szellemi tréning, alkotói kihívás, napi öröm.
Lássuk!